A t�rt�net a k�z�pkori Anglia marhaterel� �s - lefog� kuty�in�l, a bulldogokn�l kezd�dik. Ezeket a hatalmas t�meg�, massz�v fel�p�t�s� ebeket senki se t�vessze �ssze a jelenkor angol bulldogjak�nt ismert kuty�j�val.

A cirkuszi l�tv�nyoss�gok ir�nt fog�kony kor v�llalkoz� szellem� k�pvisel�i hamar felismert�k, hogy a m�sz�roskuty�k nagyra becs�lt tulajdons�gai m�s ter�leten is remek�l hasznos�that�k, s ezzel el is �rkezt�nk az �llatviadalok sz�gyenletes korszak�hoz. A hihetetlen n�pszer�s�gnek �rvend� rendezv�nyeken a bulldogok nemcsak medv�kkel, farkasokkal k�zd�ttek sikeresen, de egym�ssal is v�res harcokat v�vtak. Az 1700-as �vek v�g�n azonban m�r bulldog �s vad�szterrier kever�kek is megjelentek a viadalokon.

Tulajdonosaik e keresztez�sekt�l nagyobb f�rges�get, kitart�st (�rtsd: a harcban val� sikeresebb r�sztv�telt) v�rtak, amit ezek a bulldogokn�l kisebb termet� kuty�k igazoltak is, olyannyira, hogy n�h�ny �v alatt gyakorlatilag kiirtott�k k�zvetlen �seiket a harci ar�n�kb�l. Az 1800-as �vek elej�n a bulldog �s terrier kever�kek teny�szt�se k�t ir�nyba folyt Angli�ban: az egyik James Hinks nev�hez f�z�dik (az angol bullterrier megteremt�je), a m�sik pedig a b�ny�ir�l �s neh�zipar�r�l h�res Staffordshire-vid�kre volt jellemz� - ennek k�sz�nheti l�t�t �s nev�t a mai staffordshire.

Erre az id�szakra tehet� az Eur�p�b�l Amerik�ba ir�nyul� t�meges kiv�ndorl�s megindul�sa is: a jobb �let rem�ny�ben haj�ra sz�ll�k nemcsak ing�s�gait, de veter�n bulldogjaikat, illetve bulldog-terrier kever�k �llataikat is magukkal vitt�k. Ezek a kuty�k az �jvil�gban nemcsak meghonos�tott�k a viadalok "nemes" int�zm�ny�t, de egym�ssal folyamatosan keveredve sz�mtalan - vid�kenk�nt, s�t gyakran v�rosonk�nt elt�r� - v�ltozatot hoztak l�tre. Ezek a sz�n�kben �s m�ret�kben is jelent�sen k�l�nb�z� t�pusok rendk�v�l v�ltozatos neveken v�ltak ismertt�, azonban mindegyik elnevez�s utalt ezen kuty�k harci eredet�re, illetve felhaszn�l�sukra.: pit dog (a viadalokra haszn�lt f�ldbe�sott verem, vagy pal�nkkal leker�tett t�rs�g angol neve: pit), yankee terrier, yankee bulldog, hogy csak n�h�nyat eml�tsek. Eset�kben egyetlen teny�szt�si c�l l�tezett: a kutyaviadalra val� alkalmass�g, a k�zdelmekben rem�lt jobb eredm�nyess�g. A "jobb marad �letben" kegyetlen szelekci�s gyakorlat azonban elind�tott egyfajta homogeniz�ci�t: hamar kider�lt ugyanis, hogy a legnagyobb fizikai er�t a legnagyobb kitart�ssal �s f�rges�ggel egy bizonyos m�retkateg�ria testes�ti meg, s ez a 45-50 cm-es marmagass�g a kb. 25-30 kg-os tests�llyal p�rosulva. A t�bb�-kev�sb� kialakult m�reteken t�l azonban m�g mindig sz�mtalan t�pus l�tezett, els�sorban a fejforma �s a testfel�p�t�s ter�let�n jelentkeztek a legszembet�n�bb k�l�nbs�gek. Ne felejts�k el, hogy ekkor m�g nem a legel�ny�sebb k�llemre val� t�rekv�s volt a teny�szt�i munka alapja, hanem a t�k�letes fizikum �s k�zd�szellem kialak�t�sa volt a c�l. Az 1898-ban, a Michigam �llamban Detroitban megalakult a United Kennel Club mindenesetre megkezdte ezen kuty�k regisztr�l�s�t - amerikai pit bull terrier n�ven.

Akadtak azonban olyan teny�szt�k �s m�s kutyabar�tok, akik szerint e pomp�s �llatokat c�ltalanul v�reztett�k el a kegyetlen viadalokon �s a benn�k rejl� b�mulatos k�pess�geket oktalanul elpazarolt�k. Ez�rt tervszer�en l�ttak hozz� kuty�ik keresztez�s�hez, a fizikumon t�l imm�r s�lyt helyezve a jellem, a karakter �s a mindennapi haszn�lhat�s�g k�rd�s�re is. C�ljukat, hogy az egykori gladi�torb�l az embert mindenekfelett tisztel� �s szeret�, kiegyens�lyozott idegrendszer�, nagy munkab�r�s�, sokf�le c�lra felhaszn�lhat� ebet alkossanak, teljes m�rt�kben siker�lt el�rni�k. Nekik k�sz�nhet�, hogy az amstaff olyannak alakult ki, mint amilyennek ma ismerj�k: a v�gtelens�gig j�t�kos, kedves �s odaad� t�rs, aki azonban k�sz b�rmi �ron megv�deni szeretteit �s a re� b�zott �rt�keket.